„Egyetlen egy napon ismerik el, amit teszünk, Anyák napján. Nem tudom, te hogy vagy vele, de én biztos, nem virágra és csokira vágyom.” – kezdte anyai vágyairól szóló cikkét Megan Spiteri. A cikk eredetileg a Huffington Poston jelent meg.
„Ki a fene akar túlárazott virágokat? Vagy csokoládét, ami egy karba és egy lábba kerül, és amiért a férjednek egy őrült hosszú sort kell kiállnia? És ennek a végeredménye egy doboznyi kis csokikocka.
Engem ez nem nyűgöz le.
Azt hiszem, szükséges lenne egy általános útmutató a férjek számára Anyák napja kapcsán. Le kell egyszerűsítenünk, és legyünk őszinték, lényegretörőn el kell mondanunk, mire is vágyunk ezen a napon.
Kezdjük a nyilvánvaló virággal
Először is: én szeretem a virágokat. Ott vannak az ablakban a mosogató felett, ahogy ezt a blogposztot írom. Boldoggá tesznek, és a színek feldobják a napomat. De pár nap pompázás után elhervadnak.
Nem segítenek abban, hogy szépnek érezzem magam. Nem segítenek a takarításban. És a virág nem segít megharcolni a kialvatlanságból adódó fáradtsággal.
Alapvető tény. Nem akarok virágot kapni azon a napon, amikor engem anyaként elismernek.
Ha virágot szeretnél nekem adni, add azt olyan napokon, amikor lepukkantnak és csúnyának érzem magam. Adj virágot, miután veszekedtünk és fel szeretnél vidítani. Add akkor, amikor házisárkánynak érzem magam, és arra van szükségem, hogy egy kis ragyogás legyen a napomban.
Csokoládé
Már így is én eszem a totyogóim sajtos makaróniját a tányérjukból. Lenyalogattam a fagyijukat, mert mindenhová csöpögött. Belapátolok egy-két falat édességet, amikor senki nem figyel.. Nincs szükségem arra, hogy kiegészítsék az étkezési szokásaimat. Nincs szükségem még egy felszedett dekára. Nincs szükségem arra, hogy ragadjak a cukortól.
Fehérnemű
Úgy gondolod, hogy bármelyik napon is szexinek érzem magam? Szempillaspirált is alig használok. Néha lezuhanyozom, és ha szerencsém van, meg is tudok fésülködni. Foltos pólóban mászkálok.
Este kilenckor már általában félálomban vagyok, és az, hogy szexinek érezzem magam, még csak fel sem merül. Pizsamát is alig hordok. Szóval ne költsd el ezt a pénzt, valószínűleg a fiókban fog csücsülni, és soha nem lát napfényt.
Ékszer
Az ég szerelmére kérlek, MOST vesd el ezt az ötletet. A házassági gyűrű az egyetlen ékszer, amit hordok. Fülbevaló – se perc alatt kitépik a fülemből. Nyaklánc – ezzel meg talán meg is fojtanak.
Bármi csillogót talán csak akkor fogok felvenni, ha elmegyünk valahová. Randiest? Az meg micsoda? Nincs szükségem arra, hogy azt hallgassam, mennyit költöttél rá, és hogy soha nem hordom. Már így is bűntudatom van anyaként. Ne ronts rajta.
Villásreggeli
Tényleg azt hiszed, hogy szeretnék egy asztalnál ülve órákon át a gyerekeimmel bajlódni? Próbálnám élvezni a mimózámat, mert ez az én napom, de ehelyett a totyogóm visításával küzdök, míg a másik gyerek kérdésekkel bombáz.
Lapátolom befelé az ételt, miközben próbálom etetni a gyerekeimet. Még az italomba is alig kortyoltam bele, de máris veszekedéseket állítok le. Maximum egy órán át bírnak koncentrálni valamire, és eközben én relaxáljak?
Ez nem pihentető. Nem tudom elengedni magam. Még mindig anya vagyok. Ide-oda szórom a tüzes anyatekintetet. Nekem ez nem hangzik szórakoztatónak.
Itt van, amit akarok – Ez a rész szól az apáknak
Aludni akarok. Akarok egy pohár bort, miközben a tűz mellett üldögélek. Masszázst akarok, és egy órányi csendet egyedül.
Pedikűröztetni akarok, miközben zavartalanul pörgethetem végig a Facebook hírfolyamot.
El akarok fogyasztani egy sajttálat, bort iszogatni, és bűntudat nélkül élvezni egy szelet sajttortát.
Azt akarom, hogy valaki kitakarítsa a lakást, és 24 óránál tovább tartson a rend és a tisztaság.
Nem akarom egész álló nap mások után összeszedegetni a szétdobált holmit.
Nem akarok főzni.
Valóságshow-kat akarok nézni az ágyból legalább 3 órán át a kedvenc Starbucks kávémmal.
Szeretnék rúzst és magas sarkút cipőt felvenni, és elmenni valahová. És ezen a napon nem akarok parkba menni.
Nem akarok pelenkát cserélni vagy bármilyen kakiproblémával szembenézni.
A retikülömet szeretném magammal vinni, nem pedig a csúnya és vaskos pelenkázó táskát.
Szeretnék végig menni a bolhapiacon babakocsi nélkül, miközben a nap süt az arcomba.
El akarok menni jógázni, majd a barátnőmmel ebédelni.
Nem akarom látni a szennyestartót, de még csak a mosógép zúgását se szeretném hallani.
Szeretnék zavartalanul lezuhanyozni. És imádnám, ha egyedül mehetnék el vécére.
Ahogy láthatod, ezen a listán majdnem minden azzal kezdődik, hogy „nem akarok” valamit. Ennyire egyszerű.
Mi, anyák, időt szeretnénk saját magunkra (még akkor is, ha az csak egy óra). Nem számít, hogy ekkor épp kávét iszunk, vagy csak egyedül vagyunk a fürdőszobában. Vagy pezsgőt szürcsölgetünk a fürdőkádban.
Tedd boldoggá az anyát az életedben! Kövesd az útmutatásomat, és lesz egy boldog feleséged.
Éljen az anyaság! Tegyük értékessé a saját napunkat. Ünnepeljük meg a fáradtságot, a kakis pelusokat, és az órákig tartó visításokat, a hisztiket is.
Többet érünk, több jár nekünk, mint egyetlen nap. De ha csak egy napot is kapunk, azt akarjuk, hogy az megérje!”
A cikket Megan Spiteri írta, és eredetileg a Huffington Poston jelent meg. Fordította: Molnár Zsóka. A fordítás közlése kizárólag forrásmegjelöléssel engedélyezett!
>>> HA EGY KIS ÉNIDŐ MELLÉ MÉGIS MEGAJÁNDÉKOZNÁD AZ ÉDESANYÁT AZ ÉLETEDBEN, ADJ NEKI OLYAT, AMI SEGÍTI, FELTÖLTI ÉS ÖRÖMÖT AD <<<
KATTINTS A KÉPRE!
